Tanulságos esetek: A derekas sebész – többszörös porckorongsérv

A gerinces estek: A derekas sebész – többszörös porckorongsérv filmje

A vendégem egy sebész főorvos, akinek több magasságban is volt porckorongsérve, ráadásul különböző irányokban. A Mechanikai Diagnózis és Terápia (McKenzie-módszer) segítségével sikerült beállítani a megfelelő gyakorlatokat és megtalálni azokat a testhelyzeteket, amelyek segítségével a tünetei uralhatóvá váltak, majd megszűntek. Újra tud fájdalom nélkül operálni és sportolni.

Ha nem jön be a film itt tudja megnézni.

Tanulságos esetek: derékból lábba sugározó fájdalom kerékcsere után

A hajolva történő erőkifejtések során könnyen sérül a gerinc (izmok, szalagok, porckorong…). Csak a megfelelő irányú és erejű mozdulatokból álló gyógytorna gyakorlatok segítenek az ilyen sérülések, “becsípődések” után.

Ezt pontos a gerinc mechanikai viselkedését megfigyelő mozgásvizsgálat alapján tudjuk meg. A Mechanikai Diagnózis és Terápia (McKenzie-módszer) ilyen részletes mozgásvizsgálatra épül és a jól alkalmazott McKenzie-féle kezelés ennek köszönheti a hatékonyságát.

Térdizületi kopás – diéta segít?

Dr. Peter Brukner ausztrál sportorvos klinikus és kutató.

Mivel Peter erős érdeklődést mutat az életminőség és az egészségügyi eredmények étrendi változtatásokkal történő javítása iránt, természetesen ez lenne a választott téma, amelyet ő és Randall megvitatnak; Peterrel a közelmúltban Strath és munkatársai „Az alacsony szénhidrát- és zsírszegény étrend hatása a térdízületi arthrosisban szenvedő egyének fájdalmára” című kísérlet (2020).

A teljes cikk itt található: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7999621/

Először is, mielőtt belemerülnék a kulcsfontosságú megállapításokba, szeretnék egy kicsit bemutatni a tanulmány részleteit.

21, 65-75 év közötti, térdízületi osteoarthritisben szenvedő beteget (az American College of Rheumatology irányelvei szerint) randomizáltak 3 csoportba; alacsony szénhidráttartalmú (n=8), alacsony zsírtartalmú (n=6), kontrollcsoport („normális étrend”; n=7) 12 héten keresztül.

Az alacsony szénhidráttartalmú csoportot arra utasították, hogy az első három hétben ≤20 g/nap-ra korlátozzák a napi teljes szénhidrátbevitelt, és ha szükséges, további 40 g-ra emeljék a napi bevitelt. A zsírok és fehérjék nem voltak korlátozva. A gyümölcsöket korlátozták, a zöldségeket pedig korlátozott mennyiségben (napi két csésze levélzöldség, napi egy csésze nem keményítőtartalmú zöldség) engedélyezettek.

Az alacsony zsírtartalmú csoport napi kalóriatartalmát elsősorban a zsírok csökkentésével csökkentették. Ez a diéta a napi kcal körülbelül 60%-át szénhidrátból, 20%-át fehérjéből és 20%-át zsírokból állítja elő. Az alacsony zsírtartalmú étrend gyümölcsökből és zöldségekből, alacsony zsírtartalmú ételekből, teljes kiőrlésű gabonákból, alacsony zsírtartalmú tejtermékekből, valamint korlátozott koleszterin- és telített zsírokból áll.

A szerzők olyan kiindulási méréseket is végeztek, amelyek magukban foglalták a magasságot, a súlyt, a BMI-t, a zsírtömeget, a vérvizsgálatot, a KOOS-t, és rögzítették a fájdalompontszámokat olyan funkcionális tevékenységek során, mint a séta és az ismételt széken ülve állva.

Most az egyik legfontosabb megállapítás, amelyet meg akartam vitatni, és amely valóban releváns a háziorvosok, a gyógytornászok és a testmozgást végző szakemberek számára, az az, hogy – az alacsony szénhidráttartalmú csoport volt az egyetlen csoport, amely jelentősen csökkentette a fájdalmat a funkcionális tevékenységek során, és jelentős javulást mutatott a térdében. a 12 hetes próbaidő alatt.

Az igazán érdekes dolog az volt, hogy az alacsony szénhidráttartalmú csoport és az alacsony zsírtartalmú diéta egyaránt 9 kg-ot, illetve 7 kg-ot fogyott a próba során; az alacsony szénhidráttartalmú csoport átlagosan 98 kg-ról 89 kg-ra, az alacsony zsírtartalmú csoport átlagosan 88 kg-ról 81 kg-ra csökkent).

A szerzők úgy vélik, hogy a szénhidrátbevitel csökkenése, majd az oxidatív stressz és a gyulladás csökkenése a szervezetben, nem csupán a súlycsökkenés, hanem az alacsony szénhidráttartalmú csoportban megfigyelhető javuló tünetek egyik fő mozgatórugója, nem pedig az alacsony zsírtartalom. csoport.

Ezért ezeket az eredményeket nagyon fontos figyelembe vennünk, és jobban meg kell becsülnünk, hogy az étrend milyen hatással lehet betegeink gyulladás- és fájdalomélményére; különösen az OA-ban szenvedők.

Egyrészt tudom, hogy minden bizonnyal bűnös vagyok, mert szűk fókuszt tartok a térd OA-s betegeim kezelésében, és tanácsokat adtam, amelyek gyakran így néznek ki és hangzanak:

  • “Erősítsük meg ezeket a négyes izmokat”
  • “amíg ezzel foglalkozol, nem ártana megerősíteni a vádli- és csípőizmodat és javítani az egyensúlyodat”
  • „Keressünk néhány olyan tevékenységet, amelyet szívesen végez, és amelyek örömet okoznak”
  • „Keressünk néhány csekély hatású lehetőséget is a hét során, hogy kiegészítse az intenzívebb tevékenységeket, amelyeket szívesen végez”
  • Ha 5-10 kg-ot le tudunk fogyni az úton, miközben aktívak maradunk, az kétségtelenül javítja a fájdalmait és tüneteit

Tehát azt kell mondanunk, hogy ennek a tárgyalásnak voltak bizonyos korlátai, amelyekkel tisztában kell lennünk. Először is, ez egy nagyon kis próba volt, minden csoportban mindössze 6-8 résztvevővel. A szerzők arról is beszámoltak, hogy a populáció fajilag nem sokszínű, és hogy a jövőben a sokszínűbb mintán végzett vizsgálatok lehetővé teszik számunkra, hogy magabiztosabb tanácsokat adjunk széles populációnak.

Mindazonáltal, ezen eredmények alapján, és tekintettel arra, hogy az étrend megváltoztatása viszonylag alacsony kockázatot jelent és alacsony költséget jelent a térd OA egyéb kezelési lehetőségeivel összehasonlítva, ésszerűnek tartom, hogy tanácsot adjunk térd OA-s betegeinknek is (és biztos vagyok benne, hogy akik testük más részein is OA-ban szenvednek), hogy beszéljenek dietetikussal és háziorvosukkal az étrendbeli változtatásokról, hogy segítsék a térd OA tüneteit és működését.

Szóval a blogom lezárásaként – remélem egyébként tetszett – íme, 2 centem ezzel a dolgozattal kapcsolatban:

1) Ne hagyja figyelmen kívül az étrend fontosságát egy személy fájdalomélményében; különösen az OA-sok.

2) Ne összpontosítson pusztán az alsó végtagok erejének és egyensúlyának javítására, és ne ösztönözze a térd OA-ban szenvedőket, hogy „mozogjanak többet”, „gyakrabban végezzenek testmozgást” vagy „fogyjanak le”, hogy segítsék a térdgyulladásukat. Ezek a dolgok feltétlenül segíthetnek az embereknek a tüneteik enyhítésében, de figyelembe kell venni más tényezőket is, például az étrendet és a pszichológiai/kontextuális tényezőket, amelyekkel szintén foglalkozni kell a térd OA-ban szenvedők segítése során.

3) Azok számára, akik térd OA-ban szenvednek, és nem motiváltak a testmozgásra, vagy jelenleg nem hajlandók elkezdeni, talán egy egyszerű módosítással csökkenthetik a szénhidrátbevitelt az étrendjükben, ami segíthet javítani funkciójukat és életminőségüket. rövid időszak.


Kapcsolódó anyagok:

Csípő abduktorok erősítése 3 rész

Holmic protokoll 2 modul összefoglaló 

A combközelítő izmokkal (adductorok) kapcsolatos, lágyéki fájdalomra ható gyakorlatok

A lágyéktáji fájdalmak egyik csoportja, a combközelítő (adductor) izmokból ered. Erre kidolgozott gyógytorna, rehabilitációs protokol a HOLMICH-PROTOKOLL

Fontos: az itt szereplő gyakorlatokat az adott helyzetre, sportolóra személyre kell szabni!

Ezt a bejegyzést folyamatosan fejlesztem, ha kérdése esetleges kérése van írja meg lent a hozzászólásoknál! 

A videók forrása a FIFA Medical Network megosztásából származik, a film amúgy FIFA football medicine diploma egyik anyaga, amit én is tanulok. 

Film: Gyakorlatok az első 2 hétre

Itt az első 2 hét gyakorlata van kisfilmben.

A gyakorlatokat külön dokumentumban is összegyűjtöttem, úgy könnyebb megtanulni, használni. Jelezze lent a hozzászólásoknál, ha szeretné megkapni.

The first phase of the @PerHolmich protocol can be used to help manage a player with adductor-related groin pain. Do you know how to initiate this rehabilitation programme? #FootballNetwork #FIFADiploma pic.twitter.com/lVCDKYdGl1

— FIFA Medical Network (@FIFAMedical) December 16, 2019

Film: Gyakorlatok a 3. héttől

The second phase of the Holmich protocol is used to progress a player’s strength and improve function. Do you know what it involves? Have a look at this clip to see. #FootballNetwork #FIFADiploma pic.twitter.com/S68h3p2lFJ

— FIFA Medical Network (@FIFAMedical) December 23, 2019

Gyakorlatok egy táblázatban angolul

Elvileg heti 3 alkalommal, tehát 2 naponta.

Gyakorlatok egy táblázatban magyarul

Elvileg heti 3 alkalommal, tehát 2 naponta.

  1. Labda összeszorítása nyújtott térddel
    a labda a bokáknál
  2.  holnap itt folytatom..

Milyen nehézségekkel találkozhatunk a gyakorlatok alkalmazasa közben?

Ha fájdalmas valamelyik gyakorlat

Nagyon fontos megfigyelni, hogy pontosan, hol és mikor fáj! A mozdulat közben ugyan előfordulhat fájdalom, DE el kell dönteni, hogy ismételve ez a fájdalom erősödik (tehát még irritálja a gyógyuló szöveteket) – akkor még korai ez a gyakorlat, vagy “bejáratja” = ismételve egyre kevésbé fáj (fokozza a keringést, segíti a gyógyulást) – akkor már alkalmazható…

Ha túl könnyű gyakorlat

A fejlődéshez és a maradandó jótékony hatáshoz fontos, hogy folyamatosan emeljük a terhelést.

Mikor, hogyan emeljem a terhelést?

Erre a kérdésre igazából úgy tudunk adni választ, hogyha látjuk hogy mi a célja a rehabilitáció nap. Tehát pontosan melyik funkciót akarjuk fejleszteni: ilyen például hogy fájdalommentesen tudjon valaki futni, fájdalom mentesen tudjon erőse. pontrúgásokat végezni stb.

A jól megfogalmazott funkcionális cél segítségével kell vissza bontanunk a mozdulatot a funkciót segítő gyakorlatokká.

Egyéb problémák